A múzeum névadója Déri Frigyes (Bács, 1852. december 10. – Bécs, 1924. október 27.) 1920 októbere végén Debrecenbe látogatott, hogy aláírja a szerződést, mely szerint a magyar államnak ajándékozta műkincsgyűjteményét azzal a megkötéssel, hogy elhelyezésére Debrecenben emeljenek egy épületet. Annak érdekében, hogy mindenki könnyen megnézhesse gyűjteményét a belvárosban szerette volna felépíttetni múzeumát. A Déri Múzeumot 1930. május 25-én országos jelentőségű ünnepség keretében nyitották meg.

A Déri Múzeum állandó kiállításai:

          1. „A csillagos ég lakói” – régészeti tárlat: a halálhoz kötődő emberi és társadalmi jelenségek. A gyűjtemény egyik részét a Hajdú-  Bihar megyében a középső neolitikum és a honfoglalás közti korszak leletei adják, a másikat a múzeum egyiptomi gyűjteménye.

 2.  Szamuráj-udvarház: a múzeum japán gyűjteménye, főként az Edo-korszakból (1603–1867).

3.  Fegyvertörténeti tárlat: a keresztény Európa, az Oszmán Birodalom, valamint a Távol-Kelet fegyverei képviseltetik magukat.

4.  Régi Képtár: 17–19. századi festmények a barokktól a klasszicizmuson át a történeti festészetig; portréfestészet, csendélet, tájképek és életképek. A grafikai alkotások Debrecen történetéhez kapcsolódnak.

5.  Déri-emlékterem: az alapító Déri Frigyes emlékének szentelt terem.

6. A Munkácsy-trilógia: a múzeum leghíresebb kiállítása, Munkácsy „Ecce homo”, „Krisztus Pilátus előtt” és „Golgota” című festménye. Érdekesség, hogy a három képet maga a művész sem látta együtt; elsőként a Déri Múzeumban lehetett őket együtt megtekinteni 1995-ben.

7.  Nagyerdő: természetrajzi tárlat a debreceni Nagyerdő történetéről.

8.  Föld alatti Debrecen: a város területén folytatott feltárások eredményei, köztük egy 10. századi lakóház, amely a levéltári anyagokból ismerthez képest 100-150 évvel korábbra tolta ki a város történetét.

 9. Dobozi temető: Debrecen előkelők által használt temetőjének leletanyaga.

 10. A Debreceni Városháza: Debrecen bíráskodásának története, a régi városháza és a régi főbírók tárgyaival.

 11. Az Arany Egyszarvú patika: az egyik legszebb magyar gyógyszertári gyűjtemény.

12. Debreceni kézművesség: céhemlékgyűjtemény, mely a város régi iparosainak, kézműveseinek világát mutatja be.

13. Gubacsapó műhely: a régi, hírneves debreceni gubakészítő mestereinek emléket állító kiállítás.

14.  Mézeskalácsosság: a régi mézeskalácsosság emlékei.

15. Kézműves műhely: közösségi tér, ahol a látogatók kézzelfogható módon ismerhetik meg a régi debreceni mesterségeket.

 16. A kert: Csokonai Vitéz Mihály alakjának és kultuszának bemutatása három kert, a Füvészkert, a Temetőkert és az Emlékkert által.

 17. A polgárosodó Debrecen: a kereskedőcsaládokból kialakuló városi polgárság élete, azoké, akik nagy hatással voltak a városkép alakulására is.

 18. 1848 emlékezete: Debrecen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején.

 19. A történetíró kultusza: Thaly Kálmán élete és munkássága.

 20. Múzeum a múzeumban: Debrecen első múzeuma, az 1902-ben alapított Városi Múzeum hangulatát megidéző kiállítás.

 21. Csodakamra: üveg- és ásványgyűjtemény.

A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje a világhírű Munkácsy-trilógia (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). Jelenleg újra együtt látható Debrecenben a három kép. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak.

11 program

Rendezés

Dr. Lovas Márton Levente biológus, nyugalmazott megyei múzeumigazgató helyettes tárlatvezetése az időszaki Egyiptom-kiállításban. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak!

Kónya Ábel képzőművész rendhagyó tárlatvezetése a Párhuzamosok találkozása című időszaki kiállításban. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak!