Szórakozás a „tökös” napon

Ünnepelünk, bulizunk, rémisztgetünk, ijesztő jelmezekbe bújunk, tököt faragunk, majd temetőben gyertyát gyújtunk, emlékezünk csendesen, meghitten mindazokra, kiket szerettünk, de már nincsenek velünk. Halloween, Mindenszentek, Halottak napja. Három egymást követő nap, melynek bár középpontjában a halál, az elmúlás áll, mégis vidámságot, békét, tiszteletet és szeretetet érzünk.

A halloween a mindenszentek napját, megelőző nap, tehát október 31-e, melynek leginkább az éjszakai részében hódolunk aktívan a vicces, rémes, kreatív és bulis hagyományoknak. Mindenszentek, november 1-je, és a halottak napja, november 2-a, már a lecsendesült, békés megemlékezésről szól, amikor szeretettel gondolunk az elhunytakra, és hálát adunk a még élő, számunkra fontos emberekért.

Halloween története

Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet – a Samhain-t, vagyis “a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében “léteztek”. Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba.

A legtöbb országban ismerik ezt az ünnepet. Alapvető tevékenységek közé tartozik, hogy éjjel az emberek rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet históriákat mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak.
Egy hiedelem szerint, ami máig fennáll, október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, s addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, hogy ezen az éjszakán megpróbáljanak visszatérni az élők világába. Már a kelták is védekeztek eme biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, gondolván, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely látványa nem vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a lehetőleg minél jobban összezavarják, és aztán könnyebben elűzhessék. Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk pedig jelképezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a Új tűz parazsát a családok között, hogy azzal ők is új tüzeket gyújthassanak. Hitük szerint ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el a hideget.

A töklámpás

Halloween ismert szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács ember volt. Olyannyira, agyafúrt volt, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilág urát a magasból, miután az megígérte, hogy békén hagyja Őt, és nem kísérti. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem nyert bebocsátást, hiszen az ördög is neheztelt rá, amiért korábban túljárt az eszén. De azért mégiscsak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább ne kelljen vak sötétben kóborolnia az idők végezetéig. Jack-et leleményessége halála után sem hagyta el, beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe vagy répába, és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga tököcske lassan Halloween szimbólumává vált.

Hullajó buli

haloween buli

Napjainkra itthon is egyre közkedveltebb, akár hagyománynak is mondható már, a Mindenszenteket megelőző nap és éjszaka bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat faragjanak, de a felnőttek körében sem ritka, hogy a barátokkal közösen, jelmezekbe bújva, HULLAJÓ bulikat csinálnak ilyenkor, melyeken az alkalomhoz illően díszített, cukrozott, mázolt édességek finomságok, és a lakás lehetőleg minél ijesztőbb dekorálása alap követelmények.

Az ünnep legszebb része

Elhunyt szeretteinkért, november 1-jén és 2-án gyújtunk gyertyát, otthon, és a temetőben. Hiába bármilyen külföldről átvett mókás szokás, ennek a két napnak a békéjét és meghittségét semmi sem tudja felülírni és megváltoztatni. Hiszen ekkor az emlékezés és a lélek örök halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb.

Forrás: www.edenkert.hu